Boros Tamás azzal kezdte, több mint harminc ország nagykövetségi munkatársa érkezett az eseményre, valamint több mint nyolcvan cég vezetője. Az intézet megalapításakor többen úgy gondolták, hogy Magyarországon a pártfüggetlenség és a szakpolitika senkit nem érdekel, de a munkájuk iránti érdeklődés bebizonyította, hogy ez nem így van, „érdekes és érdemes Magyarországon szakpolitikával foglalkozni”.
Az intézet vezetője hangsúlyozta, hisznek abban, hogy „a hatalmi politika mellett helye van a közpolitikának, a hatalmi versengés mellett van esély arra, hogy Magyarországon politikai, szakmai párbeszéd is legyen”.
Nemzetközi bajnokok
Boros Tamás kitért arra is, hogy a nemzetközi bajnokok fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaság megerősödésében. Nemzetközi bajnoknak azokat a magyar, magántulajdonban lévő cégeket hívják, amelyek külföldön is versenyképes környezetben tudnak megerősödni, jó esetben regionális piacvezetők lenni.
Magyarország nem tud tartósan kitörni a közepes jövedelmű országok csapdájából akkor, ha nem rendelkezik számos ilyen nemzetközi bajnokkal
– mutatott rá az elemző, hozzátéve: az ötszáz legnagyobb kelet-közép-európai cég között 64 magyar van, csak a lengyelek és a csehek állnak jobban, de ha a valódi piaci sikertörténeteket vizsgálják, amelyek nem állami forrásból és nem külföldi tulajdonosok révén váltak sikertörténetté, már csak hét ilyen céget azonosítottak, ami „az ország jövője szempontjából nincs rendjén”.
Új ipari forradalom?
Boros Tamás az energetikai és klímaszempontú átalakulást jelentőségében az ipari forradalomhoz mérte, ráadásul „kevés komplexebb kérdés van, mint az energiapolitika. Sokszor politikai szlogenekké egyszerűsödik, de ez biztonságpolitikai, ellátásbiztonsági, szuverenitási, klímapolitikai és szociálpolitikai kérdés egyben.” Hangsúlyozta azt is, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia, nemcsak arról kell beszélni, hogy honnan lesz energiánk, hanem arról is, hogyan fogyasszunk kevesebbet.
Az elemző leszögezte, senki nem tudja, hogy mi lesz az orosz–ukrán háború kimenetele, de az egyértelmű, hogy jó ideig nem lesz visszatérés a korábbi állapotokhoz,
bármenyire is nem szeretnénk, valószínűleg elkerülhetetlen, hogy egy új vasfüggöny legyen Európában, ami energia-vasfüggöny. Ha ez leereszkedik, akkor fontos lenne, hogy ne a vasfüggöny rossz oldalára kerüljünk.
Boros Tamás a harmadik területről, a digitalizációról úgy fogalmazott, hogy ebben jól áll az ország, különösen a digitális infrastruktúrában, az internet-hozzáférésben és az internetsebességben. „Magyarország ebben jól teljesít, van egy jó hardver, de a szoftverrel érdemes foglalkozni” – folytatta az intézet vezetője, kiemelve, hogy le kell dolgozni a digitális oktatás területén látható lemaradást, és javítani szükséges a digitális készségekkel rendelkezők arányán.
