A napokon át tartó ködös időjárás általában megviseli az emberek szervezetét. Ebben az időszakban jellemzően többen feszültek, mint általában.
Nem volt ez másként a csütörtök hajnali órákban sem.
Csütörtök hajnalban szokatlan ködfátyolra lehettek figyelmesek a budapestiek. A Duna mentén járóknak olyan látványban lehetett részük, ami nem mindennapi jelenségnek számít.
A köd kialakulásához alapvetően két dologra van szükség. Az egyik a levegő magas nedvességtartalma, a legalább 80 százalékos páratartalom. Fontos továbbá a talaj menti levegő alacsony hőmérséklete – tudtuk meg Németh Lajos meteorológustól.
A lokális, regionális ködképződésről érdemes tudni, hogy leginkább a helyi tényezők befolyásolják. Emiatt előfordulhat, hogy egymástól akár 500-1000 méter különbséggel egyik területen sűrű köd van, míg a másikon meglehetősen jók voltak a látási viszonyok
– fogalmazott a meteorológus.
Az egész országot és a Kárpát-medencét érintő ködképződésről fontos tudni, hogy egyaránt függ a talaj menti hőmérséklettől, a levegő szennyezettségétől és a párás levegőtől, hiszen ilyen esetekben egybefüggő ködfelhőről van szó.
Reggelre a hirtelen hőmérséklet-csökkenés, a talaj menti hideg, párás idő miatt köd alakul ki. Minél szélcsendesebb az idő, annál egybefüggőbb a köd az adott térség felett
– fejtette ki számunkra Németh Lajos meteorológus.
A csütörtök hajnali ködképződés egyébként a február 17-ei, pénteki reggelre is jellemző marad.
A ködfoltok után néhol megnövekedett felhőzetre, szórványosan esőre és záporesőre számíthatunk. Ehhez hasonló ködképződést egyébként korábban január első felében is megfigyelhettek a budapestiek.
Forrás: metropol.hu
