Nemcsak önmagát mérgezi aki szívja a cigarettát, hanem környezetét is. Kezdj el leszokni a dohányzásról még ma - olvasható a felhívásban.
Egy korábbi tájékoztatóban pedig azt írták: a dohányzásról való leszokás fontosabb, mint valaha, ugyanis a dohányosoknál nagyobb valószínűséggel lehet súlyosabb lefolyású a COVID-19 fertőzés, mint a nemdohányzóknál.
Szokj le még ma és a szervezetet meghálálja! - üzenik a dohányosoknak.
Az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodája is külön figyelemfelkeltő poszttal jelentkezett a világnap alkalmából. Ebben arra mutatnak rá, hogy Magyarországon átlagosan 17,5 éves korukban kezdenek dohányozni az emberek.
A WHO több 1988-ban hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet a dohányzásmentes világnapot. Ez a nap nemcsak a dohányzás káros következményeire hívja fel a figyelmet, de arra is emlékeztet, milyen befolyással lehet mindez a körülöttünk élők egészségére. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi években. Minél előbb el kell kezdeni a leszokást A dohányzás káros következményeire és aggasztó irányára figyelmeztet a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója a május 31-i dohányzásmentes világnapon. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tüdőrák elleni küzdelem összetett folyamat, amelynek fontos eleme a kockázati tényezők csökkentése, a dohányzás visszaszorítása.
A szakmai szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek. A 17-18 százalékos, javuló túlélési aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Ez az eredmény a betegség korai felismerésével, a megfelelő terápia alkalmazásával ugyanakkor meghaladhatná a 60 százalékot, jelentősen csökkentve az évi 6000-re tehető tüdődaganatos halálozást.
A férfiak körében csökkent, a nőknél viszont nőtt a rendszeresen dohányzók aránya az elmúlt években. Magyarországon 2014 és 2019 között 22,3 százalékról 23,9 százalékra nőtt a dohányzó nők aránya a lakosságon belül, míg a férfiaké 2009 óta 36,08 százalékról 30 százalékra csökkent.
Ez az aggasztó tendencia az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek számában is egyértelműen kimutatható - írja a szakmai szervezet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új megbetegedést jegyeztek föl, miközben a férfiaknál ennél kisebb, 15 százalék körüli volt a növekedés üteme ebben az időszakban. A tüdőrák rendkívül agresszíven pusztít, a daganatos betegségek körében ez a vezető halálok, itthon száz emberből kevesebb, mint húszan élnek még legalább öt évig az első diagnózis után. A tapasztalatok szerint a szűrőprogramok kiterjesztésével és a modern kezelésekkel kiugró mértékben javulnak a betegek esélyei a hosszabb, teljesebb életre.
